A tanulás alapja a memória. Hajlamosak vagyunk a tudás hiányosságáért is a memória hiányosságát okolni, pedig az emlékezőképesség fejleszthető. Már egészen kisgyermekkortól.
Agyunk minden egyes ingert érzékel és bizonyos ideig tárol, legyen az érzés, tény, tapasztalat vagy egy gondolat. Vannak, melyek csak pár másodpercre maradnak velünk, míg mások örökké. Ahhoz, hogy megtanuljuk fejleszteni a memóriát, meg kell először értenünk, hogyan működik, és milyen fajtái vannak.
Rövid távú memória – a mindent bele tároló:
A rövid távú memória az érzékszervekből származó információt tárolja. Egy ízt, az ebédünket, vagy hogy milyen ruha volt ma rajtunk. Ez az aktív memóriánk, mely nem végtelen. Erősen szelektál, és a kevésbé fontosnak tűnő információt a szemétbe dobja. Jó esetben ezek tényleg szükségtelen információk, apróságok, melyek 20 másodperctől pár napig tartó időintervallumban tárolódnak. Azzal, hogy törlődnek, helyet adnak az új ingereknek.
Ahhoz, hogy valami hosszabb időre tárolódjon ismétlés szükséges. Ekkor az információ áthelyeződik a frontális lebenybe, a memória otthonába. Ismétlés tehát a tudás anyja, szoktuk is mondani. Azonban nem kizárólag tudatos ismétléssel tartható meg a hosszú távú memóriában valami. Az érzéseink is kulcsfontosságúak az emlékezésben.
Hosszú távú memória – a fontos emlékek otthona:
Ha hosszú ideje emlékszel valamire, azt már a hosszú távú memóriád tárolja. Ha tanuláskor eldöntöd, hogy erre a dologra emlékezni szeretnél, akkor olyan kapcsolatok jönnek létre az agyadban, melyek megváltoztatják a sejtek szerkezetét, így létrejön a hosszú távú emlék. Mint amikor eldöntjük, hogy egy ruhát beteszünk a szekrénybe. Egészen addig a miénk marad, amíg használjuk, és időről időre felvesszük. A ruhákat, melyeket már 5 éve nem hordtunk, ki szoktuk selejtezni. Ugyanezt teszi az agy is. Azonban nem csak tudatos döntés mentén tárolódnak információk. Az agyunk önmagától is napi több millió döntést hoz arról, hogy valami maradjon a rövid távú memóriában, vagy éppen kerüljön a hosszúba. Ez pedig számunkra nem mindig előnyös. Vannak olyan események, melyeket inkább elfelejtenénk, de olyan erős érzelmi emlék társul hozzá, hogy ha akarnánk, sem tudnánk törölni.
A tanulást tekintve leginkább az ismétlést lehet jó módszerként használni, ha valami rutinná válik, például egy problémás feladat megoldása, akkor már a megoldás folyamata tárolódik a hosszú távú memóriánkban. Rövidtávon eltároljuk egy-egy feladat végeredményét is, de nem hosszú időre, mert valljuk be, ha ismerjük a számolások metódusát, a végeredmény nem egy fontos adat.
A hosszú távú memória két típusa:
- deklaratív: tények (szavak jelentése, dátumok, számok, adatok)
- nem deklaratív: érzelmi és procedurális emlékek tárolóhelye. A segítségével tanulunk meg kerékpározni, autót vezetni.
+1 Érdekesség – Miért nem emlékszünk életünk első 3 évére?
A gyerekkori amnéziára máig nincsen elfogadott magyarázat, bár már közel járunk a megoldáshoz. Már Freud is foglalkozott a kérdéssel, természetesen ő, mint mindent, szexuális alapú elfojtással magyarázta a jelenséget. Első 3 évünk emlékeinek törlődése 7-8 éves korban történik, ezért inkább egy másik, tisztán neurológiai magyarázatnak van nagyobb népszerűsége. Eszerint az ember agya ebben a korban fejlődik a leggyorsabban, ilyenkor rengeteg új agysejt születik a hippokampuszban – ez az az agyterület, ami az úgynevezett epizodikus memóriáért felelős, itt tárolódnak az emlékeink. Mivel a sok új neuronnak kell a hely, a régi emlékek töredezetté válnak, majd már nem előhívhatóak. Maximum akkor, ha nagyon erős érzelmi szál kötődik hozzá. Emellett állatkísérletekkel bizonyították, hogy a hippokampusznak érésre van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán hosszútávú emlékeket legyen képes létrehozni. Az érési folyamat előtt létrehozott emlékképeket látens memóriának nevezzük, mely bizonyos módszerekkel aktiválható.
Következő cikkünkben arról olvashatsz, milyen módszerek léteznek a memória fejlesztésére. Hogyan tudod segíteni gyermekedet a memorizálásban azon kívül, hogy kötelezően magoltatod vele a fogalmakat? Vizuális megjelenítéssel, játékkal, a hangos tanulással és még hasonló érdekességekkel készülünk.