A tanulási folyamat során egy cél lebeg a szemünk előtt. A gyerek minél több információt képes legyen a hosszú távú memóriájában tárolni. Ugyanis itt tárolódik a valódi tudás, mely nem csak ideig-óráig, hanem hosszú távon előhívható az agyból. Ez szükséges, amikor idegen nyelvet használunk, amikor számításokat végzünk, tehát feladatokat oldunk meg. Előző cikkünkben írtunk a memória fajtáiról, az emlékezőképesség kialakulásáról és arra ható tényezőkről. Most gyakorlati síkra érünk és ahhoz adunk tippeket, hogyan segítsünk gyermekünknek a memória fejlesztésében kisebb korban, illetve mivel segíthetjük a nagyobbakat, például a nyolcadikos felvételi előtt állókat, a nagyobb mennyiségű tananyag elsajátításában. 

Memóriafejlesztés kisgyermekeknél

A memória és a figyelem is fejleszthető már kisgyermekkorban. Ha a gyerkőc nem tud elmerülni játék közben, fókuszálni az adott feladatra, izeg-mozog, akkor a figyelme fejlesztésre szorulhat. Ez iskolás korban még inkább kiütközik. Auditív és vizuális módon is fejleszthetjük figyelmét. Előbbihez jó játék lehet, ha előkészítünk tárgyakat, például kulcsot, poharat, aprópénzt, papírlapot, majd a gyermek szemét bekötjük. Megszólaltatjuk a tárgyakat, neki pedig fel kell ismernie. Második lépcsőfokként már sorozatban szólaltatunk meg tárgyakat és neki megfelelő sorrendben vissza kell mondania. 

Vizuális figyelemfejlesztésre nagyon sok játék alkalmas. Memóriajátékok, kártyajátékok, de akár a különböző tárgyak jellemzőinek elsorolása. A klasszikus különbségkeresők is jók lehetnek arra, hogy a kicsik a memóriájukat használva, agyukat megdolgoztatva fókuszáljanak. 

Kicsiknél különösen fontos a motiváció, mely a játékok esetében éppen a játék öröme, a siker érzése lesz. Arra törekedjünk, hogy gyermekünk ne érezze kötelezőnek, ne érezze “feladatnak” a fejlesztést. Ekkor lesz igazán hatékony a fejlesztőmunka. 

Játéktípusok:

• memóriajáték (ebben nagyon ügyesek tudnak lenni a kicsik)
• cselekvésmemóriajáték, melyhez többen kellenek. Az első gyermek tapsol egyet vagy dobbant. Minden egyes résztvevő hozzáad egy hangot. Így sorban kell ismételni az egyre bővülő teljes sorozatot mindenkinek
• keresztrejtvény – a fókuszt erősíti
• amőba, sakk, malom, dáma – hagyományos logikai játékok
• különbségkereső – 2 képpel, mely szinte teljesen egyforma, csak 5 apró különbséget kell megtalálni
• szójátékok (például a szó utolsó betűjével kell kezdeni a következő szót)
• sorozatok – minta rakása bármiből otthon. Fel kell ismerni a mintát és folytatni
• egyszerűbb kártyajátékok

Tanulás segítése nagyobbaknál

Tegyük fel, hogy rengeteg képesség- és memóriafejlesztő játékot játszottunk a gyermekünkkel kisebb korában. Azt hinnénk, hogy most már hatra dőlhetünk, könnyebb dolgunk van, de még így is adódhat a helyzet, hogy a nyolcadikos felvételi felé közelítve gyermekünk küzd a tananyaggal, küzd a matematikával, nehezen birkózik meg bizonyos feladatokkal. 

Szerencsére manapság az iskolai tanítás is színesebb, mint régen. Vannak csoportbontásos feladatok, vizuális megjelenítés, kísérletek. Azonban otthon is segíthetjük gyermekünk tanulását, a tananyag memorizálását. Lássuk hogyan:

Vizualizáció:

A vizualizáció, azaz képi megjelenítése a tananyagnak nagyon hatékony módja a memorizálásnak. Ugyanis ilyenkor az agy olyan területei is bevonódnak a tanulási folyamatba, melyek egyébként pihennének. A memória pedig sokkal könnyebben hív elő valamit, amihez kép is társult. Vizualizáció alatt érthetjük a tananyag saját kezű leírását is. Sokkal jobban megtanul valamit az ember, ha azt maga jegyzeteli le, emeli ki és látja egyben. Ehhez jó ötlet lehet még egy mágnestábla bevetése, melyre rögzítve a tananyag bizonyos kulcselemeit a vizualizálás is megtörténik. 

Asszociáció:

Az asszociációs gyakorlatok során bizonyos fogalmakhoz képeket társítunk fejben. Ez segíti a hosszú távú tárolását az információnak, ugyanis egy képet könnyebb előhívni, mint egy háromsoros fogalmat. Ha az agyban ehhez az elképzelt képhez a háromsoros fogalom társul, akkor már elő is hívtuk azt. 

Mindmap:

A mindmap vagyis elmetérkép is egyfajta vizualizáció. Hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy nagy cégek projektek indulásakor is előszeretettel használják brainstorming közben. Így a legegyszerűbb egy projekttel azonosulni, megjegyezni és felszabadítani a kreatív energiákat. Kezdjétek egy szóval és ahhoz írjatok kapcsolódóakat, majd azokhoz is. Igyekezzetek rendszerben dolgozni és valódi logikai menettel. Így a végén “összeállt” kép valódi vizuális megjelenítése a tananyagnak. Ha vicces dolgokat is beleszőttök, akkor garantált a “tudás”.

Ismétlés:

Ismétlés a tudás anyja. Nem is kell ezt nagyon bőven kifejteni 🙂 Mindent, amit nehezebben tanul meg a gyermek ismételni kell. Előbb-utóbb a legnagyobb ellenállás ellenére is rögzülni fog a hosszú távú memóriában. 

Közös tanulás: 

A közös tanulás egy osztálytárssal, baráttal mindig nagyon nagy ugrást tud hozni a tudásban. Két tanuló közösen kiegészíti egymást a saját tudásával. Egymás kikérdezésénél a kérdezőben is memorizálódik az anyag. Mindeközben a társas együttlét igénye is kielégül, nem érzi az ember úgy, hogy magára maradt a tanulnivalóval. Jól használható módszer például a nehezebb fogalmak tanulására. 

 

Végül egy-két szó arról, hogy a tanulási módszereken kívül mi segíti legjobban a tanulást. Rendszeres mozgás, hiszen nem csak elmét, a testet is karban kell tartani. Friss levegő, mert a megfelelő oxigén a helységben rendkívül fontos az agynak.

Figyeljünk a gyermekünk energiaszintjére is! Ha majd kicsattan az energiától, akkor hatékony lesz a tanulás, ha nyomott, fáradt, akkor ne erőltessük, egy kis pihenés után szárnyakat kap majd!