Az ember személyiségfejlődésében óriási szerepet játszik az általános iskola időszaka. Ekkor válnak nagyon erőssé a szociális hatások és ekkor formálódik gyermekünk önbizalma a legtöbbet. Ebben a pár évben már többet vannak az iskolában (az alvásidőn kívül), mint a szüleikkel és az idejük nagy részét a tanulás és a tanultakról való számot adás teszi ki, mellyel együtt kialakul az is a gyermekben, hogy ő reál vagy humán beállítottságú.

 

Az első kudarcélmények 

Ha visszagondolunk felnőttként, mely időszakban voltak az első siker- illetve kudarcélményeink, szinte biztosan ez a 8 év fog eszünkbe jutni. Az első egyes vagy az első szóbeli felelés izgalma, a szigorúbb és megengedőbb tanárok. Az ekkor szerzett rengeteg új ismeret sokat formálta érdeklődésünket is. 

Mindenkinek van arról is valamilyen képe, hogyan állt a reál tantárgyakhoz, így felnőttként is hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a matematika, fizika, kémia saját “hozott” adottságainktól voltak sikeresek vagy éppen sikertelenek. Pedig ez nem így van. Sokkal több fiatalnak menne a matek, ha a megfelelő módszerekkel, a megfelelő ütemben tanulhatnának, de az iskolában sajnos elég feszített a tempó és aki az alapoknál lemarad, az később kudarcok sorozataival találja majd szemben magát. 

Rengetegszer tapasztaljuk, hogy meglepődve mondják a szülők, hogy nem tudták, hogy gyermekük ilyen jó matekból. Legtöbb esetben ugyanis csak az a probléma, hogy valahol a legelején lemaradt a gyerkőc a megértéssel. A matektudás alapjait az óvodában sajátítják el csemetéink, először az 5-ös 10-es számkörben vannak ismereteik, majd az iskola első két évében megtanulnak stabilan számolni 100-as számkörben. Nem nehéz kitalálni, hogy egy gyerek ha ekkor lemarad, a matektudását alapozza meg elégtelenül. Az iskolába különböző matematikai ismeretekkel érkeznek a gyerekek. Ezt ott megpróbálják összhangba hozni, de nincsen könnyű dolguk. 

 

A matek sikertelensége frusztrációt, csalódottságot okoz, ha a szülő is azt erősíti a gyerekben, hogy a képességei nincsenek meg ehhez, akkor még a tehetetlenség érzésével is szembesül. Ebből fakadóan sok gyerkőc tér el a műszaki pályától, hiába lenne hozzá meg a képessége illetve a kedve is.

Szülői felelősség 

A szülőknek nem szabad beletörődniük abba, hogy a kisiskolás gyermeküknek nem megy a matek. Azt pedig különösen nem szabad erősíteni bennük, hogy képességeik nem elegendőek és nyugodtan törődjenek bele ebbe. A matematikával kapcsolatos problémák könnyűszerrel orvosolhatóak kisgyermekkorban. Akár kettes-hármas tanulóból lehet ötös osztályzatú gyermek, hiszen a matematika nagy felismerésekkel szokott végül érthetővé válni. 

A Kisiskolánál nagy hangsúlyt fektetünk a tanulási módszerre és mivel itt minden gyerek a saját ritmusában, játékosan tanul, nem fordulhat elő, hogy lemarad a többiektől. Nem kell a szülőnek a munka és a háztartás mellett matematikát magyarázni, így ezt a feladatot levesszük mindenki válláról. A tanulónak sikerélménye lesz, a szülő pedig felszabadul és megkönnyebbül. 

Ne törődjünk tehát bele, hogy vannak akik “nem reál beállítottságúak”. A matek logikájára mindenkinek szüksége van és szinte kivétel nélkül mindenki képes is a megértésére.